Spanyolorsz�g t�rt�nete k�l�nlegesen alakult a kontinens t�bbi �llam�hozh k�pest. A Reconquista vagyis a f�lsziget visszafoglal�sa az arabokt�l mintegy nyolc �vsz�zadon �t tartott, �s igen csak m�ly nyomokat hagyott a spanyol t�rsadalmon �s k�zgondolkod�son. Eme harc m�g a vizig�t fejedelmek VII. sz�zadi harcaival kezd�d�tt �s eg�szen 1492-ig, Granada visszafoglal�s�ig tartott. A harc legf�bb t�masza a katolikus egyh�z volt, mely eg�sz id� alatt teljes er�vel t�mogatta a 'szent keresztes hadj�ratot'. Eur�pa minden r�sz�b�l �rkeztek �nk�ntesek, hogy a katolikus �gy�rt harcoljanak, p�ldak�nt �rdemes megiml�teni, hogy az 1212-es las Tolosa-i csat�ban brit �nk�nteseknek is oroszl�nr�sz�k volt a sikerben. A Reconquista egyes�tette Kaszt�li�t �s Arag�ni�t, Izabella �s Ferdin�nd alatt. 1492-ben amikor v�get �rt a szent h�bor� megkezd�d�tt a hatalmas vil�gbirodalom ki�p�t�se Kolombusz felfedez�s�nek k�sz�nhet�en. Az �j Spanyol �llamban Kaszt�lia vitte a vezet� szerepet. V. K�rolyt�l kezdve Spanyolorsz�g mer�ben centraliz�lt, a szellemi t�pl�l�kot szolg�ltat� egyh�z �s a f�ldbirtokosok ellen�r�zte korm�ny vezet�se alatt �llt. Eme jellege term�szetesen el�gedetlens�get v�ltott ki, k�l�n�sen a regionalizmus �s a merev centralizmus harca. Katal�nia m�g kor�bban v�lt az Arag�niai Kir�lys�g r�sz�v�. Ellen�rz�se alatt �llt Szic�lia, Szard�nia, N�poly de m�g az Ath�ni Hercegs�g is. Mikor a Habsburgok megszerezt�k az orsz�got, semmibe vett�k a helyi szok�sokat. Ennek k�vetkezm�nye egy sor l�zad�s lett, amelyek f�leg a XX. sz�zadig kev�ss� integr�lt Katal�ni�ban illetve az 1580-t�l 1640-ig Spanyolorsz�ghoz tartoz� Portug�li�ban robbantak ki. A kaszt�liai korm�nyzat autoriter, centraliz�l� �s az egyh�zra t�madszkod� jellege k�l�n�sen egys�gess� tette a regionalizmus elleni minden fell�p�s�t. A nemess�g megvetette a p�nzt �s k�l�n�sen a p�nzkeres�st. Egy 1788-as �ssze�r�s szerint a n�pess�g fele (!!!) semmilyen produkt�v munk�t nem v�gzett. Ezt fejezte ki a h�res mond�s: ,,Spanyolorsz�g egyik fele eszik de nem dolgozik, m�sik fele dolgozik de nem eszik." K�l�n�sen a D�lnyugat-Spanyolorsz�gi helyzet volt k�ts�gbeejt�. Andal�zia �s Extremadura tartom�nyok f�ldtelen zsell�rei (bracer�k) nyomor�s�gos k�r�lm�nyek k�z�tt tengett�k �let�ket. A v�lyogkunyh�kban lak�k j�form�n eg�sz �let�kben nem ettek h�st, �s volt mikor a diszn��lakba h�z�dtak be mert a diszn�k sz�ll�sa jobb volt az �v�kn�l. M�g egy jobboldali lap is k�nytelen volt elismerni, hogy Ciudad Real k�rny�k�n a bracer�k f�ev�ssel pr�b�lj�k elker�lni az �hhal�lt. Az �szaki ter�letek kisbirtokosainak legal�bb a l�tminimumot k�zel�t� �letm�dra tellett. Spanyolorsz�g a XIX. sz�zadban Eur�pa egyik legelmaradottabb �llama volt. A XV-XVII. sz�zad folyam�n az orsz�gba �raml� nemesf�m is ink�bb �rtott mint haszn�lt a gazdas�gnak. Az �r�k�s�d�si h�bor� 1700-1711 szint�n nagy �ldozatokkal j�rt. Katal�nia ekkor megpr�b�lt f�ggetlenn� v�lni, a britek azonban elhagyt�k sz�vets�ges�ket ez�rt V. F�l�pnek nem okozott gondot 1714-ben a tartom�nyt v�gleg Madrid fennhat�s�ga al� helyezni. Ekkor �p�tett�k a Barcelona f�l� emelked� Montjuich er�d�t eml�keztetetnd� a katal�nokat al�vetett helyzet�kre. A liberalizmus jelenl�t�nek bizony�t�ka volt az 1808-1814 k�z�tti n�pfelkel�s. A gyengeelm�j� �s az 1808-as francia megsz�ll�st elfogad� IV. K�rolyt n�pi felkel�s lemondatta tr�nj�r�l. Murat madridi kiv�gz�sei megadt�k a jelt. B�r az arisztokrat�k a franci�kat t�mogatt�k azok m�gis bajba ker�ltek. A spanyol 'fek�ly' 300 ezer francia katon�t k�t�tt le a f�lszigeten. A n�p hatalmas �ldozatot hozott, egyed�l Zaragoza v�delme sor�n 50 ezren vesztett�k �let�ket. N�h�ny liber�lis katonatiszt kulcsszerepet j�tszott a helyi v�delmi tan�csok megszervez�s�ben. Nap�leon veres�ge ut�n sem �llt helyre a kor�bbi nyugalom. 1812-ben a k�zponti junta k�nytelen volt kihirdetni a szabadelv� Cadizi alkotm�nyt ezzel r�st �tve az Ancien Regime pajzs�n. A katon�k is gondokat okoztak, ez�rt VII. Ferdin�nd feloszlatta a hadsereget. Ferdin�nd �g�retet tett az alkotm�ny betart�s�ra, ut�bb azonban megszegte szav�t. 1820-ban XVIII. Lajos francia kir�lyhoz fordult, aki a 'Szent Lajos sz�zezer fia' nev� sereget k�ldte az Ancien Regime helyre�ll�t�s�ra. A sikertelen gyarmati h�bor�k, �s ezek elveszt�se a tisztikarban liber�lis erjed� folyamatot ind�tott el. Ferdin�nd hal�lakor �r�k�s�d�si visz�j bontakozott ki. A k�rlelhetetlen konzervat�vok Ferdin�nd unok�ja Don Carlos fel� fordultak �t tartva a jogos uralkod�nak. A liber�lisok Ferdin�nd l�ny�t (�t nevezte meg ut�dj�ul) Izabell�t t�mogatt�k. Az I. Karlista h�bor�ban a madridi csapatok lassan de fel�lkerekedtek Don Carloson �s baszk t�mogat�in. Ebben a harcban nagysz�m� brit, francia �s portug�l �nk�ntes harcolt Izabella mellett. A karlist�k szerint az Izabell�t t�mogat�kat megfert�zte a 'k�rt�kony' liberalizmus. A le Civil Guard (Csend�rs�g) �s k�s�bb a Brigada Social (titkosrend�rs�g) megalak�t�sa biztos�totta a karhatalmat a rendszer fenntart�s�hoz. A madridi korm�nyokat korrupci� jellemezte, a k�lts�gvet�si deficit megszokott jelens�g volt idestova 200 �ve. Valah�nyszor egy n�pszer�tlen int�zked�sre ker�lt sor, a konzervat�vok �tadt�k a korm�nyrudat a t�l�k imm�r alig megk�l�nb�ztethet� liber�lisoknak. A helyi nemesek 'hozt�k' a v�laszt�si eredm�nyeket, ez�rt cser�be m�g�tt�k �llt a k�zigazgat�s az igazs�gszolg�ltat�s �s a tartom�nyi korm�nyz� nem is besz�lve a csend�rs�gr�l. A csend�r�ket soha nem �llom�soztatt�k abban a tartom�nyban amelyb�l sz�rmaztak, �s tulajdonk�ppen megsz�ll� seregk�nt viselkdetek. A k�lts�gvet�sen a lyukakat r�gebben egyh�zi birtokok kisaj�t�t�s�val t�mt�k be, de ez a XX. sz�zadban m�r nem volt elk�pzelhet�. A XIX. sz�zad v�g�n �j, imm�r sokkal vesz�lyesebb ellenz�k t�madt. A liber�lisok nem jelentettek k�l�n�sebb vesz�lyt, ugyanis nem kis r�sz�k r�tette a kez�t az egyh�zi vagyonra �s a reakci�s Grande Bourgaisie (nagyburzso�zia) tagjai lettek.