Hitler �s a n�met katona

Hitler Adolfnak, aki a m�sodik vil�gh�bor�ban a n�met hadsereg legf�bb vezet�je, a n�met politik�nak ir�ny�t�ja �s eg�sz Eur�p�nak ura volt, katonai p�lyafut�sa szer�ny kezdetekkel indult m�g az els� vil�gh�bor� sor�n. Lelkesen fogadta a mozg�s�t�s h�r�t, f�nyk�p �r�k�tette, amint a m�ncheni ujjong� t�megben ott lelkesedik a k�z�poszt�lybeli girardi kalapos, csokornyakkend�s fiatalembereknek a t�rsas�g�ban. �nk�nt jelentkezett egy bajor gyalogezredbe a frontra, v�gigharcolta a h�bor� n�gy esztendej�t. J� katona volt, kit�ntet�seket kapott h�romszor sebes�lt meg, tisztjei j� min�s�t�seket adtak r�la, elismert�k b�tors�g�t. Fut�r beoszt�sban volt, ami az egyik legvesz�lyesebb feladatott jelentette, a fut�rnak mennie kellett b�rmilyen �gy�-, vagy g�ppuskat�zben, �s Hitler k�pl�r haboz�s n�lk�l ment. Hozz� kell tegy�k azonban, hogy megmaradt k�pl�ri sz�nvonalon, m�g az altiszti rendfokozatot sem szerezte meg, ilyen form�n kezdett�l fogva hi�nyzott bel�le a szakmai tud�s, helyette intu�ci�ira t�maszkodott, �s autodidakta m�don k�sz�lt fel egy-egy feladatra. M�r kancell�r kor�ban tizenhatezer k�tetb�l �ll� k�nyvt�ra volt, amely mag�ba foglalta az eg�sz hadt�rt�nelmet, ezeket mind j�l ismerte, de �ltal�ban nem tanulni k�v�nt bel�l�k, mint k�s�bb feljegyezt�k r�la, hanem ezekkel a k�nyvekkel felv�rtezve, ezekb�l mer�tett �rvekkel k�v�nta al�t�masztani saj�t elk�pzel�seit. Tov�bbi probl�m�t jelentett sz�m�ra, de a n�met katonapolitika �s hadvisel�s sz�m�ra is, hogy kiz�r�lag a nyugati hadsz�nt�ren harcolt, els�sorban angol csapatokkal �llott szembe, teh�t az ottani meteorol�giai, tereptani viszonyokat ismerte, az ottani �th�l�zatot, vas�tvonalakat, soha nem j�rt keleten, teh�t nem ismerte az orosz katon�t, sem az orosz t�lnek, rossz id�j�r�s�nak sz�ls�s�geit. K�ts�gtelen t�ny, hogy igyekezett elm�letileg ezen hi�nyokat p�tolni,  de az sohasem felet meg annak, amit valaki a saj�t szem�vel l�t, �s gyakorlatilag megtapasztal.

�rdekes feljegyz�seket tartalmaznak udvari f�nyk�p�sz�nek, r�gi bizalmas�nak, s�t azt lehet mondani bar�tj�nak, Heinrich Hoffmannak (egy�bk�nt Eva Braun nagyb�ty�nak) eml�kiratai, amelyben elmondja, hogy 1939 augusztus�ban azt a megb�z�st kapta Hitlert�l, hogy Ribbentropot elk�s�rve Moszkv�ba az eml�kezetes paktum al��r�s�ra, tartsa nyitva szemeit, �s mindent figyeljen meg Szt�linr�l, �s ut�na sz�moljon be neki. Hoffman elk�sz�tette a k�v�nt felt�teleket, r�szt vett a fogad�sokon, kezet szor�tott Szt�linnal, �s ut�na Hitler rendk�v�l izgatottan k�rdezte, hogy mi volt az �ltal�nos impresszi�ja Szt�linr�l?

-   ,, Hogy �szinte legyek, engem elragadott �s nagy hat�ssal volt r�m. Annak ellen�re, hogy alacsony figura, sz�letett vez�r, a hangja kellemes, dallamos, szemeiben pedig lehet l�tni az intelligenci�t �s a ravaszs�got. Vel�nk szemben igaz�n elragad� h�zigazda volt, nem ragaszkodott a cerem�ni�hoz, �s nem osztotta annak a m�lt�s�gtejes volt�t. �gy hiszem,  hogy a beosztottai renkiv�l m�ly tisztelettel viseltetnek ir�ny�ba.

-         Hogyan adja ki az utas�t�sait- k�rdezte Hitler-, valamilyen jelt ad a k�v�ns�g�r�l?

-         �ltal�ban Molotovot haszn�lja,  mint sz�cs�v�t-v�laszoltam-, �s egy r�vid, szinte �szrevehetetlen k�zmozdulattal ir�ny�totta az eg�sz k�rnyezet�t.

 Hitler elmosolyodott:- �gy l�tszik teljesen a var�zsa al� esett a nagy Szt�linnak kedves bar�tom… �s mi a helyzet az eg�szs�g�vel? Azt mondj�k, hogy nagyon beteg ember, �s ez�rt egy eg�sz sereg dubl�rt alkalmaz, vagy gondolja, hogy aki ott volt ezen az �sszej�vetelen, egyike volt a titkos dubl�r�knek?- k�rdezte tr�f�lkozva Hitler.

-                    Abb�l �t�lve hogy �gy f�st�lt, mint egy k�m�ny, ivott, mintegy kefek�t� �s alaposan belakm�rozott, azt mondhatn�m hogy eg�szs�ges �s val�di volt.

-                    Val�ban annyit cigarett�zik? – r�zta fej�t Hitler rosszall�lag, mivel a doh�nyz�st soha nem tudta meg�rteni.

-         Hogyan fogott kezet �nnel?

-          Szoros �s sz�v�lyes k�zszor�t�sa volt, amely nagyon tetszett nekem- mondtam az igazs�gnak megfelel�en.

-         �s val�j�ban csak gesztus volt, amit mondott a poh�rk�sz�nt�ben, vagy az az �rz�se, hogy benne volt az �szintes�g is?

-         Meg vagyok arr�l gy�z�dve, hogy ez t�bb volt a formalit�sn�l, F�rerem, �n �szint�n b�zom benne, hogy val�j�ban becs�letes volt, bar�ts�g�val, �nnel �s a n�met n�ppel szemben”.

(Megjegyz�s: Nem Hoffman volt az els� �s az utols�, akit Szt�lin megt�vesztett. FP.)

Az eg�sz h�bor� menet�ben probl�m�kat okozott az a k�r�lm�ny, hogy Hitler- ellenkez� m�don Szt�linnal- mindj�rt sikerekkel kezdte p�lyafut�s�t. M�g Szt�linnak az 1920-as lengyel kudarc�val is meg kellett k�zdenie, kudarcot vallott Finnorsz�gban, �s az 1941-es esztend� is sorozatos veres�gekb�l �llott, r�j�tt arra, hogy � maga nem csalhatatlan, egyre ink�bb t�maszkodott a t�bornoki karra, azok k�sz�tett�k a haditerveket, � csak legf�bb d�ntn�kk�nt j�v�hagyta, vagy valamicsk�t v�ltoztatott rajtuk -, ezzel szemben Hitlernek kezdetben jelent�s sikerei voltak. Politikailag a Rajna-vid�ki bevonul�s az „Anschluss”,  a cseh k�rd�seknek egy puskal�v�s n�lk�li „megold�sa”, a konzervat�v katon�k fejcs�v�l�st kiv�lt� lengyel �s norv�giai vill�mh�bor�, Manstein gy�zelmet hoz� terv�nek a v�grehajt�sa a nyugati hadm�veletekben, ejt�erny�s- �s vitorl�z� csapatok bevet�se a belga er�d�k �s a holland rep�l�terek ellen, k�s�bb a kr�tai v�llalkoz�s, mind-mind olyan akci� volt, amely t�le sz�rmazott, vagy amelyekben jelent�s szerepe volt, �s enn�l fogva meggy�z�d�tt r�la, hogy � csalhatatlan �s t�vedhetetlen, �s akkor amikor megv�ltoztak a k�r�lm�nyek �s nem lehetett mindent rajta�t�sszer�en, intuit�v m�don, vagy az akarater�  puszta kinyilv�n�t�s�val, mint a 41-es t�li visszavonul�st meg�ll�tani, ett�l kezdve lefel� indult a p�lyafut�sa.

Hasonl�k�ppen ellent�tes volt a k�zvetlen k�rnyezet�vel �s a vez�rkarral val� kapcsolata is. Ismeretes, hogy Szt�linn�l rot�ci�s m�don v�ltogatt�k egym�st a k�zvetlen k�rnyezet�ben lev� magasabb parancsnokok, �s minden jelent�s hadm�veletre kik�ldte a f�hadisz�ll�s k�pvisel�it, hogy pontosan besz�moljanak az ottani esem�nyekr�l �s t�rt�n�sekr�l. Ezzel szemben a hitleri vezet�s ragaszkodott n�h�ny meghat�rozott szem�lynek a jelenl�t�hez, akikt�l semmif�le m�don nem volt hajland� megv�lni. Ez hozz�j�rult ahhoz a negat�v folyamathoz, hogy az 1939 �s 1940 hadj�ratait�l elt�r�en a k�s�bbiek folyam�n � maga csak nagyon ritk�n ment ki a hadiesem�nyek sz�nhely�re �s kiz�r�lag az �r�sos, t�vbesz�l�, vagy sz�beli jelent�sek alapj�n t�j�koz�dott, �s a v�g�n t�nylegesen elszakadt a frontok val�s esem�nyeit�l. Ennek betet�z�se m�r az volt, amikor 1945-ben a berlini bunker�b�l nem l�tez� hadseregeket �s hadtesteket ir�ny�tott, szint�n pap�ron �rkez� jelent�sek alapj�n.

� maga rendk�v�l nagyra tartotta katonai mivolt�t, 1941 szeptember1-j�n kijelentette, hogy „ett�l kezdve nem vagyok m�s mint a Reich, a Birodalom els� katon�ja, �s �jb�l felvettem az egyenruh�t, amely a legszentebb �s legkedvesebb sz�momra. Ezt nem fogom levetni, am�g a gy�zelmet nem biztos�tom, vagy nem fogom t�l�lni a h�bor� kimenetel�t.” �s ezen az els� vil�gh�bor�s vaskeresztj�t viselte minden alkalommal. Val�ban a kez�ben tartotta a h�bor� teljes menet�t, hiszen a harccselekm�nyek els� szakasz�ban h�romsikeres hadseregcsoportot parancsnok�t, von Leebet, von Bockt, �s von Rundstedtet menesztette a v�gs� kifejlet el�tt, az �ltala 18 t�bornagyb�l 11-et, a 37 vez�rezredesb�l 21-et mozd�tott el, �s a n�gy h�bor� alatti vez�rkari f�n�k�k k�z�l, mint Halder, Zeitzler, Guderian �s Krebs, egyikkel sem tudott huzamosabb ideig egy�ttm�k�dni. Keitel �s Jodl ugyan az OKW-ban v�gig mellette voltak, de �k csak �n�ll� gondolat n�lk�li irodista szerepet t�lt�tt�k be, akik k�szs�gesen b�logattak �s v�grehajtott�k minden �r�lt parancs�t.

Hitler teh�t nemcsak nev�ben, hanem val�j�ban is a birodalom els� katon�ja volt. Els� vil�gh�bor�s tapasztalatai alapj�n azonban mindig bizonyos gyanakv�ssal tekintett a t�bornoki karra, a vezet�inek legnagyobb r�sze vez�rkari tiszt, vagy t�z�r volt, �gy Rundstedt �s Bock a vez�rkarn�l, Halder �s Leeb a t�z�rs�gn�l, Manstein �s Kesselring ism�t a vez�rkarn�l szolg�ltak. F�lvet�dik az a lehet�s�g is, hogy Zeitzlert az�rt v�lasztotta ki vez�rkari f�n�knek, mert alacsony beoszt�s� gyalogs�gi tiszt volt l�v�sz�rkokban, �ppen �gy, mint maga Hitler, �s az�rt lettek bizonyos fokig Rommel, Dietl, Model, vagy �ppen Sch�rner a legkedvesebb parancsnokai, mert kimagasl� fiatal tisztek voltak, �s nem a konzervat�v arisztokrata tiszti kasztb�l sz�rmaztak.

Meg�llap�that� azonban, hogy a hadseregben �s l�gier�ben szolg�l� 1400 t�bornoki rang k�z�l a h�bor� sor�n nem kevesebb, mint 500 esett el a csatat�ren (a fogs�gba esetteket, vagy Hitler �ltal kiv�geztetetteket, �ngyilkoss�got elk�vet�ket nem sz�molva), ami rendk�v�l magas sz�m, tal�n p�ldan�lk�li m�s h�bor�knak az adataival �sszehasonl�tva.

M�sik l�nyeges von�sa volt, hogy szerette a parancsnoki szinteket �sszekeverni, �s egym�ssal folyamatosan ellen�riztetni, hogy v�g�l is egym�ssal vet�lked� szervek f�l�tt � d�nthessen, �s d�nt�b�r�k�nt szerepeljen. �gy tulajdonk�ppen n�gy vez�rkar funkcion�lt; az OKW, amely saj�t t�rzse volt, a sz�razf�ldi hadsereg f�parancsnoks�ga, az OKH, a l�gier�, a Luftwaffe, az OKL, �s a haditenger�szet, az OKM. A fegyverkez�si ipart egy k�l�n miniszt�rium ir�ny�totta, a h�rszerz�snek a begy�jt�si szervezete �s analiz�l�sa 12 �gyn�ks�gre h�rult, ezek k�z�l az Abwehr, amely a legismertebb, csak egy volt a sok k�z�l, �S akkor m�g nem besz�lt�nk Himmler mag�nhadsereg�r�l, az SS-r�l, amely nagys�gban �s befoly�s�ban a h�bor� menete alatt folyamatosan n�tt.

Ami Hitler katonapolitik�j�t illeti, k�zponti �s f� c�lja volt Franciaorsz�g�nak mint nagyhatalomnak �r�k�s kik�sz�b�l�se, ha ezt tartjuk a szem�nk el�tt, akkor minden cselekedete mozgat�r�g�ja vil�gos lesz. A beavatkoz�s Spanyolorsz�gban, a sz�vets�g Olaszorsz�ggal, a Saar-vid�k visszaszerz�se, a Rajna-vid�k megsz�ll�sa, Csehorsz�gnak, ennek az el�retolt francia er�d�tm�ny-k�pz�dm�nynek a megsz�ntet�se, a Nyugati V�delmi Falnak a l�trehoz�sa, a megnemt�mad�si szerz�d�s a Szovjetuni�val, �s az �lland�, szinte m�r beteges b�kek�t�si k�s�rletek Angli�val. �gy v�lte, csak Franciaorsz�g sz�tzuz�s�val lehet N�metorsz�g olyan helyzetben, hogy nem akad�lyozhatja senki Kelet Eur�p�nak a megh�d�t�s�ban. Hogy a n�met uralom alatti Eur�pa l�trej�jj�n, ennek k�t f�lelmetes akad�lya volt, amely �tj�ba �llott, Anglia �s a Szovjetuni�. Hitler abban b�zott, hogy el�bbit a maga oldal�ra tudja �ll�tani, a m�sikat pedig s�lyosan lebecs�lte. Hitler meg�rtette, hogy a siker kulcsa Angli�val val� megegyez�sben nyugszik. A Mein Kampfban is, amikor a cs�sz�r politik�j�t ostorozta, meg�llap�totta, hogy ,,az angol n�pre �gy kell tekinten�nk, mint a leg�rt�kesebb sz�vets�gesre a vil�gon. Anglia t�mogat�s�nak megnyer�s�re nem hozhatunk el�g sok �ldozatot’’, ezekb�l k�vetkezik, hogy �t terheli a felel�ss�g, hogy elk�vette azt a hib�t, amely�rt II. Vilmost is fellel�ss� tette, nem siker�lt neki megszereznie Nagy-Britannia bar�ts�g�t, vagy legal�bbis semlegess�g�t . az olaszokkal k�t�tt sz�vets�g gyenge kompenz�ci� volt az angoloknak az elidegen�t�s��rt.

Ami a tulajdons�gait illeti, emberfeletti �llhatatoss�gr�l besz�lnek �letrajz�r�i (legal�bb is azok, akiket minim�lis objektivit�s jellemez), �s hit�r�l a saj�t j� csillagzat�ban. Konkr�tan Manstein szerint aki eml�kirataiban foglalkozik Hitlerrel ,,csod�latos tud�sa �s eml�kez�k�pess�ge van, �pp�gy, mint teremt� fant�zi�ja a technikai �s fegyverkez�si k�rd�sekben.’’ Megjegyzi azonban, hogy a Luftwaffe tov�bbfejleszt�se, �s az atomtechnika ter�n �ppen a fel�lm�lhatatlans�gba vetett vak hite v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rt N�metorsz�g technikai lemarad�sa szempontj�b�l. Nem igaz�n �rdekelt�k olyan tal�lm�nyok, mint p�ld�ul a radar, az atombomba, a sug�rhajt�s� rep�l�g�pek, vagy a rak�ta technika ez meghaladta m�r az � �rdekl�d�si k�r�t.

T�lbecs�lte ugyanakkor a hagyom�nyos technikai eszk�z�ket, egy tengeralattj�r�t�l, vagy egy „Tigris” p�nc�lost�l csod�kat v�rt. Hi�nyzott a katonai tud�sa, �ppen a hi�nyos el�k�pzetts�ge folyt�n, ugyanakkor felismert bizonyos operat�v lehet�s�geket, de ezt m�r az orosz hadj�rat sor�n f�leg gazdas�gi t�nyez�k ir�ny�tott�k. Katonai t�ren m�rt�ktelen volt, t�lbecs�lte saj�t akarat�nak erej�t. M�g politikai t�ren sz�vesen hazard�rozott �s v�llat kock�zatokat, katonai k�rd�sekben legt�bb esetben visszah�z�dott a rizik�t�l. Ez mutatkozott abban a tulajdons�g�ban is, hogy ter�letet soha fel nem adott, mindent meg akart tartani, mell�khadsz�ntereket is, a nagy jelent�s�g�ek rov�s�ra. �gy p�ld�ul 1945 tavasz�n jelent�s er�ket �llom�soztatott a Baltikumban, Norv�gi�ban, D�ni�ban �s Kr�ta sziget�n, amikor m�r Berlin szomsz�ds�g�ban �lltak az oroszok.

A d�nt�seket szerette halogatni, ennek �ltal�ban s�lyos k�vetkezm�nyei lettek, mint p�ld�ul az 1943. �vi ny�ri kurszki �tk�zetnek. Hetekig kellett kapacit�lni, hogy tarthatatlan �ll�sokat feladjon. Ami a vesztes�geket jelenti, azok csak puszta sz�mokat jelentettek sz�m�ra. Soha nem vizitelt meg egyetlen hadik�rh�zat sem, j�llehet ez Vilmos cs�sz�rnak egyetlen katonai jelleg� t�nyked�se volt az els� vil�gh�bor� alatt.

Mint „hadvez�r” beavatkozott a hadseregcsoportok, hadseregek, s�t m�g a hadoszt�lyok vezet�s�be is. Manstein megjegyzi, hogy csak hossz� �r�k alatt tart� vit�k ut�n lehetett nagy ritk�n egy egy- pozit�v d�nt�st kicsikarni t�le.

Egy m�sik szerz�, Bucheit, k�l�n k�nyvet �rt „Hitler als Feldherr” teh�t „Hitler a legf�bb had�r” c�mmel, � is kiemeli a szokatlanul nagyszer� mem�ri�t, k�pes volt k�ts�gbeejteni m�g szak�rt� tiszteket is, amikor egy-egy fegyverfajt�nak r�mutatott a gyeng�j�re, vagy param�tereinek jav�t�s�t s�rgette, m�gpedig nem �ltal�ban, hanem konkr�tan a l�nyeg�re tapintva. Bucheit is  kiemeli a fanatikus hit�t saj�t k�ldet�s�ben, �s azt az intuit�v szelemet, melyb�l hi�nyzott az �rtelem uralma. Jellemz�je volt a t�lzott k�vetel�s a csapatokb�l, csak a pillanatnyi helyzetek �rdekelt�k, line�ris harc�szata pedig kil�t�stalan volt. T�bornokait egyszer� parancs meghat�roz�sa helyett kimer�t� utas�t�sok �z�n�vel �rasztotta el, ezzel megb�n�tva improvizat�v, man�verez� �s cselekv� k�pess�g�ket, amelyet az adott hadm�veleti, vagy harc�szati helyzet �ppen megk�v�nt. Sz�vets�geseivel szemben egy percig sem volt �szinte, �s teljesen hi�nyzott a k�z�s tervez�s, nemcsak a t�voli Jap�nnal, de a f� sz�vets�ges�nek tartott Olaszorsz�ggal is, a kisebb orsz�gokr�l, mint, Magyarorsz�g, Rom�nia Finnorsz�g stb. nem is besz�lve.

K�ts�gtelen, valami m�gikus er� sug�rzott bel�le, szemeivel szinte hipnotiz�lta partner�t, kit�n� sz�nok volt, besz�deiben az akarat, a szenved�ly �s a harci t�z lobogott, amely milli�kat tudott leny�g�zni. Szt�linnal ellent�tben rendk�v�l sokoldal� m�velts�ggel rendelkezett, �gy a k�pz�m�v�szet, az irodalom, a zene, �s a t�rt�nelem vonatkoz�s�ban. Amiben hasonl�tottak egym�sra, az a k�ny�rtelens�gen k�v�l a m�rhetetlen antiszemitizmus volt, amely Hitlern�l m�g a „magasabb rend�” �rja-faji bolond�ri�val is p�rosult.

Tal�n, mert fiatals�g�t nagy nyomorban t�lt�tte, k�s�bb sem kedvelte a luxust, a f�l�sleges pomp�t, csup�n a protokoll�ris cerem�ni�k idej�re, a t�rgyal�partner elk�pr�ztat�s�ra adott pomp�s fogad�sokat. Megmaradt veget�ri�nusnak, alkoholt egy�ltal�n nem fogyasztott, �s ki nem �llhatta a doh�nyz�st, amelyet jelenl�t�ben megtiltott. Im�dta a term�szetet, �let�nek utols� hat �v�t m�gis egy �cska beton barakkban t�lt�tte, ahonnan „ir�ny�totta” a hadm�veleteket.

A h�bor� utols� szakasz�ban m�r az elker�lhetetlen veres�gnek az �rny�ka nyomta r� a b�lyeg�t arc�ra, viselked�s�re �s magatart�s�ra. Az utols� k�t �vben m�r csak egy mozg�, �s besz�l� holttestnek volt tekinthet�, aki m�r annyira biztosan ki van szemelve a s�rra, mint az a sok milli�, akik dikt�tors�ga alatt vesztett�k �let�ket a frontokon, vagy a koncentr�ci�s t�borokban.

1944 tavasz�ra m�r egy megt�rt �regember volt, aki meg�regedve vonszolta mag�t, �s balkez�nek reszket�s�t jobbkez�vel kellett leszor�tsa. Stauffenberg mer�nylete �ta dobh�rty�ja beszakadt, nagyot halott, �s csak sokszoros nagy�t�val tudott olvasni. Arca hamusz�n� volt, felpuffadt. Mint Szt�lin, � is �jszaka dolgozott, a d�lel�tt�ket er�s altat�val �taludta, mik�zben halaszthatatlan d�nt�seket kellett volna hoznia. Orvos�nak gyakran panaszkodott, hogy r�m�lmai vannak, A Szt�lingr�dn�l csontt� fagyott katon�k �rnyai k�s�rtik �lland�an. Az egykori rettenthetelen frontharcos most ott �llt terhelve azzal a s�lyos v�tekkel, hogy saj�t gener�ci�j�nak gyermekeit milli� sz�m k�ldte a hal�lba, �s N�metorsz�got egy m�sodik veres�gbe vezette. F�tumba vetett hit�t azonban v�gig meg�rizte, �s hal�la el�tt felismerte, hogy nem volt m�lt� a n�met n�p vezet�s�re.

A fizikai sz�thull�s csup�n k�ls� jele volt ennek a bels� �sszeoml�snak.

Ahogy a V�r�s Hadsereg katon�inak m�ltat�s�t Zsukovval kezdt�k, A Wermacht eset�ben els�sorban Erich von Manstein t�bornagy neve mer�l fel, akinek szem�ly�r�l �s hadvez�ri zsenij�r�l majd m�g sok sz� esik.

A n�met katona  harc�rt�k�nek vonatkoz�s�ban pedig az objektivit�s kedv��rt id�zz�k egy amerikai szerz� toll�b�l, akinek a mondanival�ja a k�r�l a k�rd�s k�r�l csoportosul, hogy mi�rt voltak a n�met katon�k jobbak a harcban. „Hossz� tanulm�nyoz�s ut�n r�j�ttem, hogy a n�met katon�k teljes�tm�nye �s harck�zs�ge folyamatosan meghaladta a nyugati sz�vets�gesek�t, az amerikait, az angolt �s a franci�t. Meg lehet �llap�tani, hogy mintegy 50%-ban volt ezekn�l k�l�nb. M�s szavakkal az �n modellem, mutatja hogy 100 n�met katona egyenl� �rt�k� volt 150 amerikai, brit, vagy francia katon�val. T�bb mint 150 csat�t �s �ssze�tk�z�st tanulm�nyoztam �t, �ltal�ban hadoszt�ly szinten, �s ez a 50%-os n�met f�l�ny letagadhatatlanul megmaradt. Ez meg�llap�that� volt a h�bor� kor�bbi szakaszaiban is, b�r az els�, de 1944-ben is �rv�nyes volt az Ardennekben.

Az oroszokkal szemben mintegy 15 csat�nak a tanulm�nyoz�sa ut�n meg�llap�tottam, hogy a n�met f�l�ny t�bb mint 100%-os volt, azaz 100 n�met katona egyen�rt�k� volt 200 szovjet katon�val. Ez akkor is fenn�llt, ha a n�metek t�madtak, �s akkor is, ha v�delemben voltak, �s ha l�gi f�l�nnyel rendelkeztek, akkor is, ha nem. Akkor is, ha megnyert�k a csat�t �s akkor is, ha azt elvesztett�k. Mi az�rt nyert�nk meg a h�bor�t, mert a sz�vets�gesek t�ler�ben voltak a n�metekkel szemben emberekben g�panyagban egyar�nt. A  n�metek persze nem voltak uralkod� faj, mint azt Hitler �ll�totta, csak jobban k�sz�ltek fel a h�bor�ra, mint azt mi tett�k, jobban haszn�lt�k fegyvereiket, �s sokkal professzion�lisabban tev�kenykedtek, mint mi. A katonai rendszer�k, amely a nagyszer� porosz vez�rkari sziszt�ma k�r�l �p�lt fel, olyan katon�kat �s vezet�ket produk�lt, amelyek �tlagosan jobban harcoltak, mint az ellens�geik.

(Ebb�l is l�tszik hogy egyetlen ember okozta a h�bor� elveszt�s�t aki mindenf�le harci tud�s n�lk�l pr�b�lta kit�n�bbn�l kit�n�bb t�bornokai munk�j�t elv�gezni.)

                                                            by:Ernszt